The Secret Secretary: 5. fejezet

Baekhyun

– Nem incselkedtem, eszemben sincs... ugyan szerintem élveznénk – elpirultam egy kicsit, majd bemásztam mellé az ágyba és mosolyogtam, amikor magához ölelt. Furcsa, hogy ő hápogott nekem az egész kapcsolatokról, és végül ő bírta nehezebben. Viszont kit érdekel... baromi jó vele lenni és élvezem minden percét. Kedvelem... azt hiszem. Hamar elaludtam és valamikor hajnalba felriadtam, mert Chanyeol a hajamat tekergette. Megfogtam hasamon pihenő kezét és rászorítottam kicsit. – Miért nem alszol? – átfordultam felé, majd elhelyezkedtem mellkasán, a lábamat lábai közé fúrtam. – Pihenned kellene, aludj – cirógattam arcát.

Chanyeol

Nem tudtam elaludni. Sem a gondolataim, sem Baek nem hagyta, így már kínomba őt kezdtem el piszkálni.

– Ne haragudj, nem akartalak felkelteni, de úgy nagyon nehéz aludnom, hogy valaki szét rugdos és csapkod miközben alszik. Vagy csak tettetted, hogy alszol és valójában önszántadból rugdostad le a veséimet és egyéb szerveim? – könyököltem fel, hogy rálássak arcára.

Baekhyun

– M...mih? – nyekkentem egyet. – Ne haragudj csak rosszat álmodtam én... én azt álmodtam, hogy sírsz... és valaki bántani akart, biztos azért rúgkapáltam. Miért nem keltettél fel? – arcára simítottam kezemet, majd hajába csúsztattam ujjaimat. – Nyugtass meg – húztam közelebb arcát.

Chanyeol

– Oh, nem akartalak zavarni, de ha tudtam volna, hogy rémálmod van felkeltettelek volna – simítottam végig arcán és nyakát kezdtem cirógatni. – Máris velem álmodsz? Hát hogy mersz még ott is igénybe venni, nem elég, hogy a való életben itt vagyok? – próbáltam poénkodni. – Itt úgy sem tudnak bántani.

Baekhyun

– Olyan hülye vagy Chanyeol – nevettem egy nagyot, majd szájára nyomtam egy csókot és lenyomtam őt. – Akkor játszunk olyat, hogy elaltatlak – most én könyököltem fel, aztán csókolgatni kezdtem először ajkait, majd nyakára is rátértem. Először ficánkolt majd egy 10 perc után egyenletes szuszogását hallgattam.

Chanyeol

Reggel, amikor felkeltem egyedül feküdtem az ágyba. Elaludtam volna? Kezdtem el keresni a telefonomat, de az istenért se találtam így felültem az ágyba és láttam, hogy levertem a földre. Fél kilenc. De hát akkor hol a manóban van? Visszadőltem az ágyba, gondoltam úgyis hamarosan vissza tér mellém, de öt perc után se jött vissza, így kiléptem a szobából, hogy megkeressem, hova is tűnt.

Baekhyun

Reggel kipattantak a szemeim. Chanyeollal olyan pózban feküdtünk, hogy nekem egy hatalmas merevedésem lett. Elmentem a fürdőbe, könnyíteni magamon, majd lementem reggelit készíteni. Chanyeol természetesen rám hozta a szívbajt, ráadásul fülig vörösödtem mikor megláttam.

– Miért nem alszol? – fordultam el hirtelen, de nem sokáig élvezhettem a távolságot, mert magához ölelt és nyakamat jutalmazta meg pár puszival. – Ne csináld ezt...

Chanyeol

– De te is olyan finoman csináltad tegnap este, csak viszonozni szerettem volna a kedvességedet. Most miért vagy ilyen? – szomorodtam el és felültem a konyhapultra. – Mi lesz a reggeli? Éhen halok, remélem nem akarsz megmérgezni a kajáddal – néztem rá szúrós szemekkel.

Baekhyun

– De... én most nem vagyok erre vevő.... felizgat – mormoltam el a végét, majd ránéztem kipirulva. – Chanyeol, ne legyél duzzogi. Ahj, kivertem, mert perverzséget álmodtam... miattad, ahogy a nyakamba szuszogtál. Teljesen beindított! Na most jobban érzed magad? – vöröslöttem, neki pedig az a buzi perverz vigyor... Derekamra fogott és az ölébe rántott, nem ellenkeztem csak simultam ölelésébe és viszonoztam a csókot. Imádtam minden érintését, kutakodó kezei egyik felsőm alá, másik pedig boxerembe talált utat. Finoman belemarkolt popsimba én pedig egy nyögéssel törtem meg csókunkat, de ez sem tarthatott sokáig, mert életre kelt a gáztűzhely és korommá égett a tojásrántottám, aminek borzalmas bűze volt, és még a riasztó is bekapcsolt.

Chanyeol

Ahogy mondta, hogy miattam volt reggel merevedése teljesen beindította a fantáziámat és a vérkeringésemet is, így nem tétováztam és felfedezőútra indultak a kezeim. De a csodák sose tartanak sokáig. Hirtelen ugrasztottam ki az ölemből Baekhyunt, amikor megszólalt a riasztó és hirtelen azt sem tudtam merre menjek, vagy merre nézzek. Lekaptam a serpenyőt a tűzhelyről, bekapcsoltam a szagelszívót és kinyitottam az ablakot.

– Baek! Ez, hogy kapcsol ki te? – néztem rá kétségbeesett szemekkel.

Baekhyun

– Uhm, basszameg várj ott van nézd... – futottam ki a serpenyővel és leraktam az ajtó elé. Nem is bánom, hogy abbahagytuk ezt az egészet. Nem akarok vele lefeküdni, de rohadt jól esik most ez a törődés és érdeklődés tőle. – Itt vagyok.... áh baromi büdös van... – nagyot nevettem és leültem a székre. – Jó a tegnapi kaja?

Chanyeol

– Itt egy szabály, ha Chanyeol eszik, sosem eszünk maradékot! Vésd az eszedbe – nevettem én is ki a bénaságát. – Mindjárt csinálok valami istenkirály kaját magunknak ismét – nyitottam ki a hűtőt és kivettem a tojást. – Gyere ide és nézd, hogy kell csinálni, hm? És akkor legközelebb talán nem égeted oda.

Baekhyun

– Jajj mi vagy te, kis király, hogy így válogatsz? – nevettem ki, majd neki döntöttem fejem vállának. – Vagy nem esel nekem és nem ég oda a kaja... – megszúrtam oldalát, majd néztem, ahogy elkészíti a finom tojásrántottáját.

Chanyeol

– Király azért nem vagyok, de hatalmam azért van – kacsintottam rá és megfűszereztem a tojást. – Hát csak ismételni tudom önmagam. Olyan kívánatos a szád, meg a popsid, meg mindened – csücsörítettem és elkezdtem riszálni a seggem, amolyan utánzás gyanánt.

Baekhyun

– Ne utánozz, mert megjárod – csaptam rá fenekére, amit riszált és meg is markolásztam. – De jó seggel rendelkezel Chanyeol! – meglepődött fejjel néztem rá, majd vihogtam egyet és megterítettem. – Na kész?

Chanyeol

– Igen? És mit csinálsz? Megpöckölöd a könyököm? Feljebb úgy sem érsz el – nevettem makacsságán, majd én is megsimiztem a popsimat. – Erre még csak most jöttél rá? Hát elképesztő vagy! – mérgelődtem és odatettem a másik serpenyőt az asztalra és leültem a tányéromhoz. – Igen, kész.

Baekhyun

– Hmm, mondjuk leharapom a farkad, ha már feljebb úgy sem érlek el. – Megsimogattam államat. – Tudod én nem vagyok olyan szemérmetlen, hogy csak úgy neki álljalak fogdosni – lábamat betámasztottam a székén lábai közt és vigyorogtam egyet, mert nagyon közel voltam nemesebbik részéhez.

Chanyeol

– Jézusom, arra még szükségem lehet egyszer! – akadtam ki kijelentésén, majd a másik sem nyugtatott le. – Szemérmetlen lennék? Valóban? Azt szeretnéd, hogy ez többet ne forduljon elő? – húztam fel az egyik szemöldkömet és kérdőn néztem rá.

Baekhyun

– Engem nem zavar, ha perverz vagy – csúsztattam feljebb talpacskámat. – Chanyeol Chanyeol Chanyeol... – csóváltam meg a fejemet. Istenem mi a fene van velem, hogy ennyire kanos vagyok és rendesen beindultam rá… Megint. – Picsába mi van velem? – akadtam ki hangosan, szegény Chanyeolt megijesztve. – Bocsánat, de ki kell mennem dohányozni... – nem sűrűn szoktam, de most hatalmas szükséget éreztem rá.

Chanyeol

Meglepődtem azon, hogy dohányzik, így amíg ő elrohant én felöltöztem, mert lassan indulnom kellett dolgozni. Ahogy néztem magam a tükörbe fura érzések jártak át. Nem csak én vagyok rá nagy hatással, hanem ő is rám. Ami hatalmas probléma, hiszen nem tehetem meg ezt apámmal, Hyejeong szüleivel, a céggel és legvégső soron  Baekhyunnal, hiszen a munkatársam és amúgy is. Mi van ha többet fog érezni, vagy én…?

Baekhyun

Besétáltam a szobába, Chanyeol elmerengve állt a tükör előtt és mögé sétáltam.

– Min gondolkozol? – dőltem a hátának majd szembe fordítottam magammal. – Akkor este jössz? – végigsimítottam karján, majd sóhajtottam. – Mi a franc van velünk Chanyeol?

Chanyeol

Nem tudom mi oknál fogva, de próbáltam elhúzódni érintései elől. Ez igazságtalan vele szembe amit csinálok, nem használhatok ki másokat…

– Semmi lényegesen – próbáltam mosolyogni, de ahogy a kérdés elhagyta a száját, úgy hagyta el a mosoly az én számat. – Az van velünk, aminek nem szabadna. Este jövök megbeszéljük – hagytam el gyorsan a házat.

Baekhyun

– De Chanyeol most mé...– felsóhajtottam és becsuktam az ajtót utána. Nem tudom hova tenni ezt a hangulat ingadozást borzalmas mikor ilyen, de még meg kell szoknom. Dilis... Összepakoltam a szobában, beágyaztam és elraktam mindent. Chanyeol illata mindenhol ott volt és délutánra már borzalmasan az agyamra ment, lassan már beképzeltem az egészet. Talán csak hülye vagyok és régen szexeltem. Igen ez lesz az oka, hogy bevagyok izgulva rá... – Miss Pukiiii, gyere enni, mert nem vagy elég kövér.

Chanyeol

Nagyon nehezen ment a munka ma, semmire nem tudtam koncentrálni. Minden kis apróság elterelte a figyelmem, ki voltam bukva magamra, hogy így elvesztettem a fejemet az utóbbi napokba. A kulcsos szekrényhez sétáltam és elővettem belőle a whiskeyt, amiből töltöttem egy pohárral, majd még egyel és ezt addig folytattam még észrevettem, hogy az egész üveggel megittam.

– Ufhm, baszki – néztem az órát, ami már este nyolc órát mutatott, így kinyomtam a gépet és instabil léptekkel indultam meg Baekhyunhoz gyalog. Számtalanszor megbotlottam még odaértem, jó hogy nem törtem ki a nyakamat, majd csengettem és leültem a lépcsőre.

Baekhyun

Azt mondta, hogy hat körül már jön, de semmi. Még üzenet sem jött, de hát ez van majd jön ha akar. Elvégre nem járunk. Semmi okom aggódni érte. Leültem megnézni egy filmet és tökéletesen időzített, mert a csengő pont a film végén szólalt meg.

– Na… kidolgoztad magad? – felnyögtem, ahogy rám esett és fenekem a padlóval találkozott. – Megint ittál... – megpofoztam, hogy ne rajtam aludjon, majd felkapartam és a fürdőbe vonszoltam, ahol jéghideg vízzel zuhanyoztattam meg ruhástól.

Chanyeol

Csendben tűrtem, ahogy a hidegvíz zubogott a fejemre, a ruháim pedig teljesen rám tapadtak. Megszegtem egy ígéretet, megint rottyon vagyok és hasznavehetetlen.

– Sajnálom Baekhyun, egy idióta vagyok – motyogtam az orrom alatt. – Viszont kezdek fázni.

Baekhyun

– Tudom Chanyeol, mondj újat kérlek. – Elzártam a csapot, majd felrángattam nagy nehezen és leültettem a budira. Elkezdtem őt levetkőztetni, igen, baromira bejön a teste… Ah, annyira szexi… – Vegyük le, megfázol és nyávogni fogsz. – Felállítottam és ujjamat boxerébe akasztottam. – Na gyerünk, nekem is van, nem fogok megijedni tőle, ha túl kicsi – cukkoltam.

Chanyeol

Nem volt kedvem visszaszólni, nem volt kedvem elhajtani, hogy én is meg tudom csinálni, csak hagytam. Hagytam magam, tőlem még meg is erőszakolhatott volna, bár az egy igen érdekes szituáció lenne… Csak bámultam magam elé, mint egy holtkóros.

– Holnapután Incheonba utazunk.

Baekhyun

– Chanyeol legalább valamit... Mih? Már megint utazunk? Remek, Chanyeol komolyan, megtiltom, hogy igyál. Én értem, hogy az apád meg minden, de ez nem állapot. Felnőtt férfi vagy, állj a sarkadra, vagy dugd meg a csajt akkor is, ha nem szereted. Tereld el magadról a gyanút, hogy buzi vagy. Az ivással nem oldod meg. – Ott hagytam magára, nem bírtam ezt a nyomorúságos önsanyargatását nézni. Kurva idegesítő.

Chanyeol

Az alsógatyám végül rajtam maradt és utána ballagtam a szobába.

– Esküszöm, hogy véletlenül rúgtam be! – fogtam a fejemet, majd meghallottam, hogy elkezd szapulni és elkapott az ideg. – Nem tudom, te hogy állnál a sarkadra, hogyha valami nagyon rosszat csinálsz a saját apád összeve… – na inkább pofád befogod Chanyeollie.

Baekhyun

Megálltam és kicsit lefagytam. Basszameg nem is ismerem és pofázok neki. Gratulálok Baekhyun komolyan, én és a kibaszott nagy pofám.

– Hogy mit csinál az a nyomorult bunkó? – kiakadtam, megfogtam csuklóját és kihúztam a szobába. – Azonnal leülsz és most elmeséled nekem – leültem mellé, odabújtam, hogy melegítsem és ránéztem.  – Chan...miért veret meg?

Chanyeol

– Én ezt nem akartam elmondani! Én ezt nem tudom elmondani, senkinek nem mondtam még el soha – rágtam idegességembe a számat. – Kérlek, senkinek egy szót se! – most már az ujjaimat is tördeltem. – Legutoljára akkor volt ilyen, három hónapja, amikor nem akartam elfogadni, hogy Hyejeonggal kell lennem…

Baekhyun

– Chanyeol nyugodj meg – simogattam arcát. – Szerepjátékozzunk. Te most szépen lefekszel, mint egy kis 10 éves én hozok neked kakaót és megpróbállak lenyugtatni – nem mertem szájon csókolni, féltem, bennem volt a félelem, hogy ellök és menekülést keres majd. Lementem kakaóért és vissza mentem. Anyukám mindig kakaóval nyugtatott le, ha megvertek a suliban vagy csúfoltak. – Tessék – bebújtam mellé és átöleltem. – Nem értem apádat, miért veretett meg, azért mert nem akarsz kényszer házasságot?

Chanyeol

A bögrét a kezembe szorongattam és meredtem magam elé. Ha túl sokat mesélek neki és ez kiderül nagyon megjárja, azt pedig nem akarom, de valamilyen magyarázattal szolgálok neki...

– Hát... Három éve lebuktam azzal, hogy meleg vagyok. Apám ezt teljes szégyenként élte meg és nem engedte, hogy erről bárki is tudjon. Azóta ha valami nem úgy van ahogy kellene... – ittam bele bögrémbe.

Baekhyun

Felsóhajtottam és nem tudtam, hogy mit kellene mondanom neki. Szomorú és tényleg nem jutott eszembe semmi.

– Szóval, ha valami nem tetszik neki megveret és le van rendezve... értem én. De ez akkor sem viselheted el. Bizonyítsd és jelentsd fel vagy nem tudom.

Chanyeol

– Jelentsem fel? – nevettem el magam. – Tudod te milyen befolyásos ő? Ki hinne a fiának, hm? Nem tudom bizonyítani. Sose okoztat olyan maradandó sérüléseket. Okos és elővigyázatos – kiittam a bögre tartalmát és befeküdtem az ágyba. – Fáradt vagyok. Holnap nem megyek dolgozni.

Baekhyun

– Jó igazad van csak ah, jár az agyam hátha valami értelmeset tudnék mondani – rántottam vállat. – Okos és elővigyázatos – fújtattam. – Meg egy büdös nagy fasz ....pöcs.... Oké feküdj le pihenj, nekem még van egy két elintézni valóm, holnap bemegyek helyetted – szájon csókoltam, de marasztalt még egy kicsit aztán kimentem elpakolni meg elintézni pár hivatalos ügyet a lakással kapcsolatban. Remélem még időben kitudom fizetni a lakbért, mert ha nem, repülök.

Chanyeol

A csók után kényszert éreztem arra, hogy megnyaljam a számat. Édes. Bebugyoláltam magam a takaróba, mert a hidegzuhany óta nagyon fáztam és szerencsére hamar elnyomott az álom. Reggel mikor felkeltem ismételten egyedül voltam az ágyban, így kikeltem és körülnéztem a házba, de sehol nem találtam Beekhyunt. Ekkor jutott eszembe, hogy azt mondta elmegy dolgozni. Bementem a konyhába, összeütöttem magamnak valami reggelit és elkészültem, hogy hazamenjek.

Baekhyun

Reggel mikor felkeltem nyomtam egy csókot Chanyeol szájára és egyéb készülődés után elhúztam az irodába. Nagyobb volt a fejetlenség, mint gondoltam. A takarító nő megtalálta az üres piás üveget és elpletykálta a fél cégen belül, Chanyoel iszákosságát. Nagy nehezen sikerült lenyugtatni a kedélyeket, de még így is maradtak sugdolózó emberkék.  Az egész délelőttöm ezzel ment el, de délután már nyugodtan tudtam, dolgozni. Telefonáltam  Kínába, Németbe és a következő üzlet papírja felett görnyedtem, mikor is hirtelen árnyék lett előttem. Felnéztem és egy Chanyeolhoz hasonló magas ember szuggerált engem.

– Jó napot és elnézést belemerültem – hajoltam meg hirtelen.– Miben segíthetek?

Chanyeol Apja

Kezdtem egyre jobban érezni magamat a fiam miatt, hiszen a dolgok rendeződtek körülötte, azonban amint beértem a céghez, a levegő megdermedt. A kényelmetlen pletykákat elmondták nekem is, amivel nem számoltam, hogy megint probléma lesz az idióta fiammal. Megálltam az iroda előtt és beléptem, de arra nem gondoltam, hogy nem ő fog ülni a székben, hanem egy teljesen idegen fiú.

– Hát maga meg kicsoda és hol a fiam? – morogtam a kérdést.

Baekhyun

Szóval ez Chanyeol apja. Kicsit ideges lettem és baromira dühös, de ha elszólom magam, akkor még nagyobb bajt csinálok, így is ez a kis iszogatós incidens felkavarta rendesen a port.

– A fia otthon van, nem mondta, hogy miért nem jön ma be. Én pedig az új asszisztense vagyok, esetleg segíthetek még valamiben? – megpróbáltam mosolyogni több kevesebb sikerrel. Nagyon nem volt szimpatikus sehogy sem, ha nem tudtam volna a háttér infókat még akkor is fintorogtam volna. – Gondolom hallotta a pletykákat, de a fia tegnap délután elment az egyik ügyféllel beszélni.

Chanyeol Apja

– Figyeljen, nekem ne hazudjon, mert minden egyes lépéséről tudni fogok, főleg ilyen ügyekben – ültem le vele szembe és keresztbe tettem a lábaimat. – Lenne néhány kérdésem önhöz. Milyen kapcsolatot ápolnak Chanyeollal? – húztam fintorra a számat, ahogy végigmértem a srácot. – Busanban mi volt köztetek?

Baekhyun

– Ugyan, mi hasznom lenne abból, hogy hazudok önnek? – pakolásztam a papírjaimat, majd ráemeltem tekintetem. Felvettem a legközömbösebb stílusomat és úgy válaszoltam. – Hallgatom – számítottam a kérdésekre valamiért. Felfuvalkodott, hatalom ittas paraszt. – Milyen kapcsolatot? Nem tudom, olyat mint ami elvárt, ő a főnököm én az alkalmazottja, ezen túl kellene még több? Busanban? Semmi nem volt köztünk, ő Hyejeongal volt még én  Zang-sshival üzleteltem, csupán elmentünk megünnepelni a sikert, amit aznapi üzletkötéséért... – folyamatosan szemébe néztem, majd mikor befejeztem mondandómat felpattant és köszönés nélkül rám baszta az ajtót. – Bunkó.

Chanyeol

Lassan sétáltam haza felé és kerülő utat tettem, mert semmi ismerőssel nem akartam találkozni. Hiba volt. Megláttam az autót, a rendszámot és tudtam. Tudtam mi következik és tűrtem. Hagytam magam, hogy percekig üssenek, rúgjanak, cibáljanak. Feküdtem és nem volt erőm felkelni, de muszáj volt. A kapucnit a fejemre tettem és hazamentem. Már úgy estem be az ajtón és a földre köptem, ami tiszta vér volt. Eltántorogtam a tükörig, hogy megnézzem magam. Sokkal durvább volt, mint eddig. Az orrom vérzett, a szám vérzett, fájt mindenem.

– A rohadt életbe! – törtem be a tükröt az öklömmel és lefeküdtem kanapémra. Aznap senkivel nem beszéltem.

Baekhyun

Kicsit aggódni kezdtem azért, hogy az apja itt járt, így írtam is neki, de nem kaptam választ. Este fele haza mentem, majd bepakoltam a kis utazómba, hiszen reggel megyünk Incheonba. Amint ezzel végeztem lefeküdtem aludni. Éjjel rosszat álmodtam, és furcsa volt, hogy nem volt mellettem Chanyeol, egészen megszoktam a jelenlétét. Reggeli után elindultam hozzá, gondoltam kicsit korábban indulok, ha már ilyen hamar sikerült elkészülnöm. Bekopogtam hozzá, de nem jött válasz. Próba szerencseképpen nyomtam le a kilincset és egy pillanatra lefagytam mikor megláttam a földön fekvő Chanyeolt és a vérfoltokat egészen a konyhába vezető úton. 

– Jézusom... – Odarohantam hozzá és elkezdtem ébresztgetni. Baromi szarul nézett ki és nagyon  megijedtem. Tele horzsolással, kicsit bedagadt szemmel, kék lila foltokkal arcán. – Chanyeol, kelj fel hallod, miért nem szóltál, hogy baj van... – a nyugtatós doboz pedig ott pihent mellette.

Chanyeol

Erős fájdalmaim voltak. Úgy éreztem, hogy valami szervem most biztos megsérült, a fejem mintha kalapáccsal vernék, de megpróbáltam kinyitni a szememet, fél sikerrel.

– Baekkie… te mit keresel itt? – nyögtem ki a szavakat alig halhatóan, amikor megláttam, hogy felettem tornyosul teljesen aggódó tekintettel. Megakartam érinteni az arcát, de egyszerűen nem ment, hogy felemeljem a kezemet, a felüléssel már meg sem próbálkoztam. – Eddig ez a legdurvább, de nem tudom, hogy mit csináltam – hunytam le szemeimet.

Baekhyun

– Hát Incheonba megyünk elvileg, de nem mehetünk így sehova. Felhívom  Zangot, hogy tegyük át későbbre, mert baleseted volt. – Letérdeltem, majd nekidöntöttem fejem a karfának és szomorúan néztem arcát. – Annyira sajnálom, szerintem miattam... Tegnap volt bent apád. Fülébe jutott, hogy a munkahelyeden bebasztál, aztán meg rólunk kérdezgetett, én mindent tagadtam és szerintem elhitte, mert nagyon kimért voltam vele.

Chanyeol

– Hogy mit csinált? – pattantam fel hirtelen meggondolatlanságból és meg is szédültem, így visszahuppantam a kanapéra. – Nem teheti meg ezt velem újra! Nem játszhatjuk le megint ezt a játszmát! Feladom! – pattantam fel megint és üvöltöttem. Üvöltöttem Baekhyunnal, a hülye apám végett, leszarva minden fájdalmamat csapkodtam, felborítva a kávésasztalt, a virágot, mindent, ami a kezem ügyébe akadt, de végül minden elsötétült és hangos puffanással a földre estem.

Baekhyun

– Chanyeol maradj a seggeden kérlek... – próbáltam vissza nyomni, de engem is fellökött a kisasztallal együtt. Üvöltözött, csapkodott, mint valami elmebeteg, majd a következő pillanatban össze esett. – Remek...

Miközben paskoltam arcát felhívtam a titkárát Zang-sshinak, hogy lemondjam a tárgyalást. – Chanyeol ébredj már a rohadt életbe – lelocsoltam egy pohár vízzel és szerencsére magához tért.

Chanyeol

– Segíts fürdeni – mondtam neki, miután kicsit lenyugtatott. – Nagyon fáj mindenem, hiányoztál – simítottam végig kézfején. – Remélem én is neked – próbáltam szexi mosolyt villantani neki, de rájöttem hogy ilyen pofával minden vagyok, csak szexi nem.

Baekhyun

– Segítek fürdeni, ne aggódj – megcirógattam fejét és nyomtam egy puszit ajkára. – Gyere te... – kinevettem mondandóját és erőlködését. – Édes vagy de tényleg, te is hiányoztál, aggódtam érted és rosszul aludtam nélküled – vallottam be nemes egyszerűséggel. – Feltudsz állni? Mert nem bírlak el.

Chanyeol

– Akkor most kondizni fogsz, mert nem nagyon bírnak megtartani a lábaim, maximum akkor, ha feldühítesz megint – ráztam meg a fejemet. – Vagyis érted na… Mikorra tették át a tárgyalást hm? Addigra össze kell magam szedni. Amúgy veled minden okés volt? – tántorogtunk be a fürdőszobámba.

Baekhyun

– Nem akarlak feldühíteni, mert megint elájulsz – karoltam alá, szinte vonszoltam magammal és nyüszítettem már a végén, mert nagyon nem vagyok egy erő ember. – Két hét múlva, addigra rendbe fogsz jönni, ha marad foltod azt meg leápolom. Velem minden rendben, de ezek után mindig vagy te alszol nálam vagy én nálad.

Chanyeol

– És hogyan ápolsz le? Alapozó meg ilyenek? Mert ahogy elnézem a kis hibátlan bőrödet, nagyon értesz ezekhez – gúnyolódtam vele, de hamar bocsánatot kértem, mielőtt elejtene. – Ne haragudj – kuncogtam. – Vigyázz nehogy szilákba lépj! – próbáltam kibújni pulcsimból, de félúton elakadtam. – Nagyon fáj!

Baekhyun

– Hát leápolhatlak máshol is – nevettem fel, majd megcsóváltam a fejem. – Igen értek hozzá, de amúgy sincs sok bőr hibám – nyújtottam nyelvet. – Miért basztad szét az üveget is? Park Chanyeol a seggedbe fogok dugni valamit és az is fájni fog... –  felsóhajtottam, leültettem a wcre és óvatosan bújtattam ki felsőjéből.

Chanyeol

– Ha valakinek a seggébe fog kerülni valami az maximum te leszel – mormogtam az orrom alatt, de szerencsére nem hallotta meg, mert épp a szilánkokkal volt elfoglalva amíg én lehúztam a nadrágomat. – Nem akarok egésznap itthon dögleni! Alszok egyet, biztos jobban leszek, elmegyünk sétálni?

Baekhyun

– Maximum akkor, ha felfogsz tudni kelni – csóváltam meg a fejemet és összeszedtem a szilánkokat, persze egy-néhány szépen belém állt, vagy megvágott. – Holnap felporszívózom. Had nézzem a kezed – húztam oda és megvizslattam, szerencse nem volt benne szilánk. Vissza fordultam és elővettem az alkoholt. – Most lefertőtlenítjük. Gyerünk, add ide Chanyeol – elkaptam csuklóját és rányomtam a vattát.

Chanyeol

Felkiáltottam, ahogyan a kezemhez ért ez a csípős folyadék és a szagától meg egyenesen rosszul lettem.

– Hé ezt fürdés után kéne, van bőven sebhelyem amit elkellene látni! – húztam le a maradék ruhadarabjaimat, amiben segített és beszálltam a kádba. – Remélem így is tetszek.

Baekhyun

– Mindegy, mert tegnap kellett volna, de majd fürdés után is kaphatsz, ha szeretnél – vigyorogtam rá cukin, majd a kád szélére ültem, hogy fejét a combomra hajtsa. – Chanyeol a végén még azt fogom hinni, hogy tényleg rám hajtasz – nevettem fel, majd szájon csókoltam. – Persze, hogy tetszel – haját simogattam, néha pedig arcát. – Megmosdassalak vagy megy egyedül?

Chanyeol

– Te hajtottal rám, nem én voltam – néztem rá rosszallóan. – Én csak folytattam azt, amit elkezdtél, kulturáltabb körülmények között. Hah! Ez jó – mondtam, ahogy elkezdte mosni mellkasomat. – Nem szállsz be mellem Baekkie?

Baekhyun

– Ez nem igaz, te csókoltál meg – megnyomtam az orrát, majd felnevettem. Kihúztam lábamat feje alól és vetkőzni kezdtem. – De akkor látni fogod a kukimat, bár már láttad... de nem emlékszel rá – ledobáltam minden ruhadarabom és kicsit eltakarva magamat bemásztam szembe vele.

Chanyeol

– Én sem szégyenlősködöm, neked sem kell – követtem végig minden mozdulatát a szememmel. – Ha nem adtál volna szájra puszit, ez mind nem lett volna, most is biztos valahol Incheonban loholnánk egyik irodából a másikba – simítottam végig lábán, ahogy behuppant mellém és megnyaltam ajkamat. Lehet hülye ötlet volt bekérnem magam mellé...

Baekhyun

– Az is igaz, de én nem pucérkodok csak úgy más előtt – nyújtottam nyelvet. Lábaim súrolták övéit, majd közben jó nagy habot csináltam és össze kentem arcát. – Na szóval ki ad nekem egy csókot? – kuncogtam és loptam tőle egy szájra puszit, megtámaszkodtam combjain és kicsit fentebb csúsztak kezeim. Nagy a kísértés, de nem lehet!

Chanyeol

– Ki kérem magamnak! Egyszer részeg voltam, most pedig sebesült – megakadtam a mondandómban, ahogy belsőcombomon megéreztem a kezet. – Huh, mit csinálsz? – állítottam meg kezeit, megfogtam és a víz fölé emeltem. – Ne csinálj meggondolatlan dolgokat! – húztam csintalan mosolyra a számat. – Fordulj meg, megmosom a hátad meg a hajad.

Baekhyun

– Nem csináltam volna... – motyogtam és majdnem ráestem, ahogy kihúzta kezeimet. – Jó – mosolyodtam el. – De akkor az öledbe ülök – fordultam meg térden, de nem engedte meg, hogy becsüccsenjek, így össze kuporodtam. Megfordultam újra, lábaim átraktam mellette és felnevettem. – Na gyere, segítek – megpusziltam orrát, aztán egy kölcsönös fürdetés vette kezdetét.

Chanyeol

Sokat nevettünk fürdés közben, majd miután kiszálltunk és felöltöztünk, leápolta minden sebemet. Beültünk a tv elé és valami idióta doramát kezdtünk el fikázni.

– Baekhyun... Mesélj kérlek magadról – döntöttem fejemet vállára, amihez igen hülye pozíciót kellett felvennem.  – Alig tudok rólad valamit, csak az én dolgaim szakadták rád, Busanban is leginkább rólam volt szó.

Baekhyun

– Hm?– annyira lefoglalt az a szarság amit néztünk, hogy nem is nagyon figyeltem rá. Csak az érzékeim voltak kielégültek, hogy itt van mellettem és ölel. – Mit meséljek? Unalmas vagyok, nekem semmi ilyen sztorim nincsen, szüleim tudják hogy biszex vagyok vagyis inkább meleg... Legdurvább dolog, amit csináltam az az volt, hogy betéptem és ittam aztán három sráccal orgiáztam – nevettem belepirulva saját mondandómba.

Chanyeol

– És mi mikor fogunk orgiázni hm? – keltem fel és néztem szemeibe. – Na! – emeltem fel kezeim védekezően. – Csak vicceltem! De ne szórakozz, hogy semmi vicces, kínos sztorid nincs. Ezt nem vagyok képes elfogadni! – szigorú arckifejezésemmel próbáltam megfenyíteni.

Baekhyun

– Hát amikor úgy döntesz, hogy már nem bírod tovább és nekivágsz a falnak kegyetlenül csókolni és tapogatni kezdesz... folytassam? – nevettem fel. – Ah Chanyeol komolyan nincsen, tök átlagos vagyok, de majd ha eszembe jut valami a füledbe suttogom.

Chanyeol

Az egész napot végig hülyéskedtük, voltunk nála is, hogy a macskusszal tudjak játszani, elvileg gyógyító ereje van nem? Főztem vacsorát és ismét együtt aludtunk. Az egész két hetünk ilyen nyugisan telt, folyamatosan együtt voltunk, hol dolgoztunk, hol nem. Azonban eljött az a nap, amikor utaztunk Incheonba...